Büyük Sürgün Kafkasya-A nagy száműzetés Kaukázusban magyar felirattal
Büyük
Sürgün Kafkasya - A nagy kaukázusi száműzetés
A történet:
A négyrészes minisorozat
a meskhetiai törökök, egy kitagadott és elfeledett nép szívszorító történetét
meséli el, akiket 1944 novemberében elűztek hazájukból.
A
meskhetiai törökök tragédiáját, akiket brutálisan elszakítottak évezredes
hazájuktól és állati vagonokban Közép-Ázsiába deportáltak, most először
ábrázolták ilyen átfogó és lebilincselő műalkotásban
A Buyuk Surgun Kafkasya a kaukázusi háború lebilincselő és történelmileg
pontos ábrázolása. Kiváló alakításainak, aprólékos részletgazdagságának és jól
kidolgozott történetmesélésének köszönhetően a sorozat felejthetetlen élményt
ígér a történelem és a dráma szerelmeseinek egyaránt. Ahogy a cselekmény
sűrűsödik és a feszültség fokozódik, a nézők izgatottan várják a túlélésről, a
szerelemről és az ellenállásról szóló epikus történet következő fejezetét.
Különböző
források szerint legalább 1,5 millió kaukázusit telepítettek ki otthonaikból
ebben az időszakban. Becslések szerint a száműzött lakosság egynegyede halt meg
az utazás, a tábori élet és az új településhez való alkalmazkodás folyamata
során. Más szóval, körülbelül 500 000 kaukázusi vesztette életét a száműzetés
során, vagy az oszmán kikötőkben, ahová megérkeztek.
A szárazföldi
száműzetés során több ezer áldozat éhínség, járványok és rossz körülmények
között halt meg. Sokan, akik befejezték az utat, tartós betegségekben
szenvedtek, és ami a legtragikusabb, hogy a száműzetésnek és népirtásnak kitett
cserkeszek egy részét koncentrációs táborokhoz hasonló körülmények között adták
el rabszolgaságba. A kaukázusi deportáltak földjeit, házait és egyéb
vagyontárgyait oroszoknak és kozákoknak adták, akik a Kaukázusban telepedtek
le.
Egy 1864
augusztusában a nyugat-kaukázusiaknak küldött rendeletben, amelyet a cár
kaukázusi képviselőjükké nevezett ki, Mihály nagyherceg küldött, az állt, hogy
„Azokat, akik egy hónapon belül nem hagyják el a Kaukázust, hadifoglyokként
deportálják Oroszország különböző régióiba”. Ezért a cserkeszek, akik a
fogságot és az igát a legnagyobb becstelenségnek tartották, kénytelenek voltak
elhagyni gyönyörű hazájukat, és inkább az oszmánoknál kerestek menedéket,
mintsem orosz foglyokká váljanak. Az eredmény azonban nem olyan lett, mint
amire számítottak, és a történtek után sokat szenvedtek.
A cserkeszeket
e népirtó száműzetési politika miatt arra kényszerítették, hogy szétszóródjanak
a világban. Becslések szerint több mint 100 000 cserkesz él csak Jordániában és
Szíriában. A 2012-es népszámlálás szerint jelenleg mindössze 712 000 cserkesz él
az oroszok által megszállt Kaukázusban. A törökországi cserkesz lakosság
becslések szerint 2 és 3 millió között van. Ez arra utal, hogy Anatólia a világ
legsűrűbben lakott régiója cserkeszek lakta területen.
Nincsenek
teljes hivatalos statisztikáink a nagy deportálásról. Az orosz, brit, francia
és oszmán feljegyzések azonban 700 000 és 2 millió közötti számokat
tartalmaznak. A neves történész, Kemal Karpat szerint az 1859 és 1879 között
deportált kaukázusiak száma körülbelül 2 000 000 volt, többségében cserkesz, és
az Oszmán Birodalomba biztonságban eljutó bevándorlók száma 1 500 000 volt.
A hatalmas nehézségek és szenvedések
ellenére a meskheti nép, amely apró egységekben szétszóródott a világban, soha
nem veszítette el török identitását. Nem asszimilálódtak közösségeikbe, és
változatlanul megőrizték nemzeti kulturális értékeiket.
Elif Atakan
Epizódok száma: 4
Megjegyzések
Megjegyzés küldése